Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Horgászat

A Tisza-tó elsõ vendégei a horgászok voltak, és azóta is újra meg újra visszatérnek ide. A Tisza folyó - amelyet a benne szállingózó, milliárdnyi finom homokszemcse miatt szõke Tiszának is szoktak becézni - egykori legendásan gazdag halbõsége látszott visszatérni az elárasztott területen. A tó középsõ része, Magyarország legnagyobb összefüggõ horgászvize ma is a pecások paradicsoma: több mint ötven halfaj él benne, közülük tizenkettõ védett.

 

A folyó medrében, a holtágak sekélyebb-mélyebb vizeiben, a szigetekkel szabdalt vízterekben nyári hajnalokon éppúgy, mint párás õszi estéken, horgászok ülnek csendben a partokat takaró nádasokban, vagy csónakjukkal a vadregényes tájakra merészkedve, a vízen lesik a kapást. A Tisza-tó környékén bízvást elhihetjük azokat a horgásztörténeteket, amelyeket másutt nagyotmondásnak gondolnánk, és hitetlenkedve fogadnánk. Egyes szállodákban, panziókban, éttermekben magunk is szemrevételezhetjük az örömittas horgászok emlékül itt hagyott fényképeit, amelyeken ember nagyságú, lógó bajszú harcsák láthatók kifogójuk és segítõtársaik kezében. A harcsafogás különleges eszközét, a kuttyogatót nem, eredményét viszont büszkén megörökítették ezek a felvételek. A harcsa mellett természetesen a süllõfélék és a csuka is kedvelt "célpontjai" a horgászoknak, a tiszai pontyból pedig közismerten kitűnõ halászlé készül.

 

Azoknak sem kell azonban elkeseredniük, akik a két nem õshonos hal, a busa és az amur valamelyikét kapják horogra. Húsuk ízletes, kifejlett példányaik tíz-húsz, vagy ennél is több kilót nyomhatnak. A márna a gyorsabb folyású, mélyebb vizekben szeret tanyázni. Az öt-hat kilogramm súlyúra megnövõ balin kedvenc tápláléka a gyerekek által a folyóparton gyakran zsákmányolt, alig néhány centiméteres küsz. A törpeharcsával és a védett réticsíkkal a holtágakban találkozhatunk. A védett halfajok közül legnagyobb számban a magyar bucó és a selymes durbincs található a Tisza-tóban, ám - mesterséges szaporítás eredményeképpen - ma már sok nyurga ponty is él itt. Horgászhelyünkhöz tartva, de bármilyen vízi kirándulás során, óvatosan közlekedjünk, mert az elárasztott részeken meglepetések érhetnek bennünket. A területen élt fák "kiszáradtak", hiszen a jóból, így a vízbõl is megárt a sok. Többségük idõközben bedõlt a vízbe, ám akad még sok, amelyik dacol idõvel és vízzel, s törzsének megmaradt darabjaitól centiméterekre surranhatunk el csónakunkkal.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

 

 

 

 
 
 

 
 
 
 
 
 

Cikkek

HoRgÁsZaT

2011.08.22

| Hozzászólások: 0

| Menüpont: Horgászat